Bejelentkezés




elfelejtett jelszó
regisztráció
<< Vissza

Sakál duó

A telefon túloldalán Attila barátom gyermeki örömmel a hangjában újságolja újonnan szerzett tizenkettes bock sörétesét. Több nem is kell, hogy felavatására megbeszéljünk egy dúvadazást.

Persze, ahogy lenni szokott valami mindig közbejött. Hetek óta egyeztetünk, mire végre megtaláljuk a mindkettőnk számára jó időpontot.

Reggel nyolckor felszedem Attilát, édesapját, Anti bát. Bevárjuk még Ádámot és két elmaradhatatlan négylábú segítőtársát.

A szántóföld fehér paplan alatt pihen, csak helyenként takarózik ki egy-egy barázda a hó alól. Fás-bokros erdősáv végét álljuk el, várva a kutyák felhajtotta rókákat vagy szajkókat. Hangos csiviteléssel egy veréb raj rebben fel, jelezve, hogy közel jár már a két eb. Zörögve suhan el mellettem Tangó, a fekete labrador. Kétszer-háromszor is bejárja a távot, míg gazdája csak most bukkan fel egy közeli bokor mögül. Ebben a részben nem volt nekik mit a puskáink elé hajtani. Rövid megbeszélés után átállunk a mögöttünk lévő erdősáv bokrászására.

Egy fácánkakas rebben fel. Csábítóan húz el előttünk, de ma nem érte vagyunk itt, így csak gyönyörködünk benne és hagyjuk tovaszállni. Őszapó csapat a napsütést élvezve száll ágról ágra. Mozdulatlanul állok a bokrok között, így némelyik szinte rám száll, olyan közelre merészkedik. A hirtelen jött jó idő az egereket is előcsalogatja. Bízom benne, hogy ezt felfedezték a ravaszdik is, ezért türelemmel várom hátha a hajtók elől szökni próbáló koma egyike felém veszi útját. Ismerős zörgésre figyelek fel. Erősen szimatolva bokorról bokorra jár hűséges fekete vadászebünk. Ez idáig eredménytelen.

Egy erdősáv van még vissza. Mindent egy lapra feltéve, még ezt átbokrásszuk.

Egy fa mögött állva teljes a takarásom. Minden apró kis neszre figyelek, mert a vörös bundások nagyon rafináltan, szinte észrevétlenül is el tudnak osonni. Fekete rigók fújnak riadót a hátam mögött. Húsz méterre lévő nyiladékon egy hosszúkás barnás test oson át, rólam ügyet se véve.

Szemközti bokrok alatt igyekszik kereket oldani az aranysakál. Ezt nem nézhetem tétlenül, ezért rácincogok. Megtorpan, és balra fordulva előttem harminc méterre kilép a bokrok alól. A tizenhatos bock alsó csöve füstölögve nyugtázza, hogy lövésem pontos volt. A toportyán, mintha kirántották volna belőle az életet, tűzberogyott.

Közben felhangzik a szemben érkezők hangja….róka! A szajkók ideges rikácsolással válaszolnak. Méltatlankodva repülnek felettem, mikor a sörétes dörrenésével még jobban felpaprikázom a hangulatukat. Most csak lelki sérülést okozok nekik, épségben tovaszállnak.

Nem bánom, hogy nem sikerült közülük egyet se leszólítanom. A nádi farkasom elejtése mindenért kárpótol.

Közben megérkeztek a többiek is. Attila sikerrel felavatta a tizenkettesét. Egy kan sakált hozott terítékre.

Diána ma is kegyes volt hozzánk. Kitartásunkat sakál duóval jutalmazta.

 

Üdv a Vadásznak, béke a vadnak!

 

VG.