Bejelentkezés




elfelejtett jelszó
regisztráció
Aktualitások

Újraindul a gőzmozdony a Gemencben

Újraindul az árvízi károk miatt leállított Rezét nosztalgia gőzmozdony a Gemencben a hét végén, a gemenci erdei vasút napján.

Szarvasbőgés: követni kell a tradíciókat

Agancsmustra. Számos kiváló trófea és az elégedetten hazatérő vadászvendégek öregbítik hírnevünket

 

Komoly kihívás elé állította a nyári kánikula a vadgazdálkodókat, akiknek nemritkán lajtos kocsikkal vagy terepjárókkal kellett vizet hordaniuk területükre, hogy pótolni tudják a kiszáradt forrásokat, és feltöltsék a dagonyákat. Szeptember beköszöntével pedig már mindenki a szarvasbőgésre és a nagyszámú külföldi vadász vendég fogadására készül, akiket évről évre hozzánk vonz a hazai vad közismerten kiváló minősége.

Külföldön már slágertermék a magyar vadhús

Német, olasz és belga vásárlók asztalán köt ki a magyar vadhús zöme, a hazai termékek ugyanis Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendenek – tudtuk meg a Vadex Zrt.-től. A cég szerint a magyar fogyasztók kissé bizalmatlanok, és nem nagyon tudják, hogyan fogjanak hozzá egy ízletes vadétel elkészítéséhez. A hetedik alkalommal megrendezett soponyai vadgasztronómiai fesztivál – a szórakoztatás mellett – ezen is változtatni igyekszik.

Vadászéletek 6. – Draskovich Iván

Neve összefügg az európai gímszarvassal, a soha meg nem ismétlôdô tótmegyeri apróvadterítékkel és a lôsporttal. Róla írta Széchenyi Zsigmond, hogy Károlyi Lajossal együtt ôt tartja a század két legnagyobb, minden téren legkiválóbb magyar vadászának. Draskovich Iván híres nemesi család sarja. Ôsei már ott harcoltak 1464-ben Jajce városának ostrománál Mátyás király alatt a török ellen. Családjuk Horvátországban csakhamar nagy szerepet játszik. Kerül ki közülük gyôri püspök, kalocsai érsek, királyi kancellár, horvát bán, bíboros és katona. A család 1567. augusztus 3-án nyeri el a birodalmi báróságot, s 1569-ben adományként kapják Miksa császártól Trakostyán várát (innen ered a családi elônév). 1631. szeptember 4-én grófi rangra emelkednek.

Képzés: Jogi szakokleveles vadászati szakember

A képzés célja:

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző területeken dolgozó jogászok és vadászattal kapcsolatos tevékenységet gyakorló egyéb diplomások számára biztosítsa a képzettségükhöz kapcsolódó mindazon jogi ismeretek szervezett továbbképzés formájában történő megszerzését, amelyek birtokában hatékonyabban képesek vadászati szakemberi, vadászati vállalkozói, vadászati igazgatási és más munkaterületeken komplex – így meghatározott körű jogi szaktudást igénylő – feladataik ellátás

Vadászéletek 5. – Láng Rudolf (Sólyom)

Sólyom vadászírói kortársai: Fekete István, Rózsahegyi Kálmán, Széchenyi Zsigmond valamennyien elragadtatással méltatták Sólyom munkásságát, és abszolút szaktekintélynek fogadták el ôt. Minôsítô véleményét „epedve várta” Széchenyi Zsigmond, aki Sólyom „ôszinte tisztelôjének és hívének” vallotta magát.

Gyilkos-tó: “Ha belenézel a tó vizébe Eszter szürkészöld szemei tekintenek rád”

 

Fotó: Turismland.ro

Fotó: Turismland.ro

 

Gyilkos-tó legendája

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökény fekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye.

Útravaló

Az erdőn most nemigen szólt a puska, hiszen majd minden vad neveli az apróságokat, bár a malacok már elég nagyok, és a rókakölykök is elboldogulnának maguktól, ha akarnának. De nem akarnak.

Vadászéletek 4. – Bársony István

Hetvenöt éve hunyt el a magyar természetleíró vadászirodalom aranytollú mestere. Bársony István 1855. november 15-én született a Fejér megyei Keresztesen (ma Sárkeresztes), ahol késôbb a község díszpolgára lett, amely megtiszteltetést az akkor már híres író a legnagyobb büszkeségének nevezett.

Csontból, fémből, gondolatból

Szarvasfog és ezüst remekbe szabott találkozása Fotó: Béres Attila

A vadászat egyidős az emberiséggel, s nem sokkal fiatalabb a trófeák, csontok, fogak vallási-művészeti célú felhasználása sem. E nemes alapanyagtól sok kézműves ma sem tud, ma sem akar szabadulni. Eördögh Katalin ötvös és Szabó György csontfaragó mester ékszerekről, alkotásról, hagyományról és útkeresésről mesélt lapunknak.

Szellemek lakják a Mecseket

Tragikus sorsú hősökről, szerelmesekről, és gonosz várurakról mesélnek a mecseki mondák.
Miért zeng a Zengő? Mi a Barna-kő története? Ki az elátkozott várkisasszony? Ezekre, és még más kérdésekre is választ adnak a Mecsekhez fűződő mondák, amelyek misztikussá varázsolják hazánk egyik, egyébként is, legszebb helyét.

Bemutatkozott a két leopárdkölyök

fotó:Balázs Attila (MTI)

Afrikai leopárdtestvérpár született a Nyíregyházi Állatparkban, az apróságokat az első általános állatorvosi vizsgálatuk keretében csütörtökön mutatták be a látogatóknak és a sajtó munkatársainak a háromszáz állatfaj háromezer egyedét gondozó, illetve bemutató intézményben.

Kalandozás a Szalajka völgyében

Fél éve tartó múzeumjárásunk után rendhagyó módon ez alkalommal nem egyetlen intézményt, hanem Szilvásvárad és környéke több kiállítóterét csokorba gyűjtve mutatjuk be olvasóinknak. Ezzel egy csapásra azt is bizonyítjuk, hogy a Szalajka-völgy nem csak a bakancsos turisták paradicsoma.

Nyitni kell a lakosság felé

Gőbölös Péter: „Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk – többek között – a helyi lakossággal való kapcsolattartást” Fotó: Antli István

 

Tolna megye északi részén gazdálkodik a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.. Fő tevékenységük az erdészet és a vadászat, amit nemzetközi színvonalon művelnek, de egyre nagyobb gondot fordítanak a közjóléti beruházásokra, fejlesztésekre is. A cég vezérigazgatója, Gőbölös Péter úgy véli, hogy a közjóléti beruházások által szélesebb körben tudnak nyitni a társadalom felé. Kiemelt fontosságúnak tartja a gyermekek természettudatos nevelését, és nagy gondot fordítanak a helyi lakossággal, iskolákkal, a hatóságokkal és az önkormányzatokkal való szoros kapcsolattartásra.

Erdészek a gyermekekért

Az Egererdő Zrt., valamint a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös – tavaly óta tartó – programsorozata, az Erdészek a gyermekekért a határ mindkét oldalán általános iskolások százaival ismertette meg az erdei munkát és a természet ezernyi csodáját.

Összesen 19 kulturális és természeti helyszínnel bővült a világörökségi lista

Öt természeti és tizennégy kulturális helyszínnel bővítette a világörökségi listát az UNESCO Világörökség Bizottsága a testület idei ülésszakán a kambodzsai Phnompenben, így már mintegy 160 ország összesen 981 helyszíne szerepel az emberiség számára különös jelentőséggel bíró helyeket felsoroló listán.

Ásványtani és vadászati tárlat Zircen

Ismét látogatható a beázás miatt lezárt ásványtani és vadászati tárlat a Bakonyi Természettudományi Múzeumban. Az intézmény állandó kiállítása nem kevésbé figyelemreméltó, hiszen részletes képet nyújt Hévíztől a Móri-árokig, Pannonhalmától a Balaton-partig terjedő terület állat- és növényvilágáról.

Vadászéletek 3. – Horthy Jenő (1877–1953)

A Horthy-család a szokványos vidéki földbirtokosok életét élte Kenderesen a 19. század második felében. A családban a férfiak helyzetüknek megfelelôen vadásztak; ekkor az Alföldön még kevés volt a vad, a fogoly, a nyúl, viszont nagy tömegben fordult elô a vízivad.

A farkaspopuláció megőrzését kéri Szlovákiától az EU

Garanciákat vár Szlovákiától az Európai Bizottság (EB) arra, hogy az ország képes biztosítani a területén élő farkasállomány fennmaradását – írta a Sme című pozsonyi lap pénteken.

Vadászéletek 2. Erdődi gróf Pálffy Pál (1890–1972)

Vadászíró és a C.I.C. tisztségviselôje, 1890. február 12-én született Gidrafán (Pozsony vármegye, Nagyszombati járás, ma Budmerice, Szlovákia). Apja gr. Pálffy János (1857–1934) gidrafai földbirtokos, jeles vadgazda és közéleti személyiség volt, a Szlovákiai Vadászati Védegylet (LOS) egyik alapító tagja, akit 1920. december 10-én az alakuló közgyûlésen a védegylet alelnökévé választották. Ezt a tisztjét 1930-ig töltötte be.

A Kis-Kárpátok ottóvölgyi pagonyaiban csak közepes minôségû fôvad tenyészett, muflonállománya azonban nemzetközi viszonylatban is a legjobbak közé tartozott, és az itt elejtett kosok csigái az 1937-es berlini nemzetközi vadászati kiállításon több érmet kaptak. Gidrafán virágzó fácánost is üzemeltetett, igazi apróvadas területe viszont a kisalföldi Szôgyénpuszta környékén terült el. Kiváló minôségû szarvasagancsokat gyûjtött be a máramarosi Kárpátokban Károlyi Lajossal együtt bérelt területérôl, illetve az erdélyi dédai pagonyból, ahol 1944-ig Széchenyi Zsigmonddal vadászott.

Gidrafai kastélyában, amelyet még apja építtetett 1889-ben romantikus stílusban, de már eklektikus elemekkel, az 1920-30-as években pezsgô társadalmi élet folyt. Az itteni vadászatain gyakran vettek részt a bécsi és a pozsonyi diplomáciai testület tagjai is, így sikerült külföldi kapcsolatokat is kiépítenie. Ehhez nagyban hozzájárult francia származású felesége, a neves írónô, Louise de Vilmorin.